Mostanában lelassult a blog írási tempóm. Ami sajnos az olvasóközönségem radikális csökkenésével járt. Na jó, nem másoknak írsz, hanem magadnak, de akkor is. Igazából nem sok minden történik a táborban. Ez persze így nem igaz, mert történnek a dolgok, de azért nem éppen…

Szóval. Tegnap este, amikor el akartam menni a szokásos esti fürdésemre az utamba állt egy takarítónő, és közölte, hogy már elzárta a meleg vizet. Nem, nem hajlandó megnyitni. És holnap reggel tudok majd csak fürödni. De akkor persze bármikor. Mondtam neki, hogy jó, akkor jövök…

Itt a blogon még nem említettem, de a szobánkban nem csak mi élünk. Van egy harmadik lakótársunk is, aki esténként jön elő. Egy egér vagy rosszabb esetben egy patkány. Eddig annyira nem zavart. Ma reggelre azonban azt vettem észre, hogy a táskámban az összes keksz, kenyér,…

Ez volt ez első olyan hétvége, amikor a táborból jöttünk fel városnézni. Elég nagy volt a káosz, péntek este még nem tudtuk, hogy akkor mikor indulunk, kinél fogunk lakni, mivel utazunk, meg még pár ilyen apróságot. De úgy éjfél körülre normalizálódtak a dolgok, kiderült,…

Még 2 nap és  már 2 hete leszek itt. Hihetetlen, hogy szalad az idő. A mai nap nagy eseménye: összebarátkoztam egy kisfiúval. Artjom, vagy valami ilyesmi a neve. Igazából sosem értem a nevüket, csak sejtések alapján nevezem őket valaminek. Nagyon cuki. Ha meglát folyton…

Mivel a tábori életet mindenki el tudja képzelni, ezért gondoltam az elmúlt két napom részletezése helyett megosztok veletek pár tipikus orosz dolgot: - mindennek megvan a felelőse, mindennek az előírás szerint kell történnie. pl. hiányoztak nagyon az otthoni ízek, ezért még…

Lassan kezdem elveszíteni a napok számolását. A mai nap jobb volt, mint a tegnapi. Tudjátok, ma volt az integrálásunk a tábor életébe, ami azt jelentette, hogy igazából nem kellett semmit sem csinálnunk, csak sétálgatnunk, és ha volt kedvünk, akkor csatlakozhattunk a…

A mai nap nehéz volt. Nagyon nehéz. A legelső feladat a pakolás volt. Még ez ment a legkönnyebben. Aztán jött a búcsúzkodás. Az elmúlt egy héten már megszoktam, hogy nincs velem a családom, már egészen jól ment. És nem vettem észre, hogy igazából azért ment ilyen jól, mert…

A tegnapi nap nem volt rossz. úgy volt, hogy elmegyünk Peterhofba, de az idő elmosta ezt a tervünket. Így végül 3 kor találkoztunk (amiből 4 lett, mert az indonéz srác eltévedt – eléggé nehezen tájékozódik), és az oroszok elvittek minket egy kávéházba, ahol van wifi. Ami…

Ma jöttem rá, hogy az elmúlt időszakban elfelejtettem azt a szót, hogy relaxáció. Az elmúlt napokban jó volt minden, de mégsem éreztem magam jól, mert azt éreztem, hogy valamit csinálnom kellene. És ma realizáltam, hogy mostanában mindig volt valami, amire koncentrálnom kellett.…

Ma volt az első nap, amikor saját magunknak kellett a saját magunk szórakoztatásáról gondoskodni. Ennek örömére még tegnap eldöntöttük az olasz lánnyal, Sandrával, hogy a napot vmi parkban töltjük semmittevéssel. Persze ma reggelre vált számomra is világossá, hogy Irina…

Magasan az eddigi legjobb nap volt.  Sok minden volt benne: hajótúra a néván és a kis csatornákon, bevándorlási hivatal, borscs, park, első önálló metrózás, első zaklató, bevásárlás, blokádos képek nézegetése Irinával. Szóval tömény volt. még csak most lett vége.…

Igazából ez az első teljes napom. Este megállapodtunk Másával (a hölgynek a lánya – de valahol a barátaival kavargott, nem volt itthon), hogy reggel 11kor találkozunk az egyik metrónál. Irina (akit eddig hölgyként emlegettem, de most megkérdeztem Masát, hogy hívják az…

Megérkeztem. A várost első blikkre egy szóval tudom jellemezni: monumentális. Minden iszonyatosan nagy. Az utcák, a metró, a távolságok. minden. Az egyetlen dolog, ami méretben a magyar átlag alatt van az a lakás, ahol vendégül látnak. egy szoba és egy icipici konyha és…

Éppen egy tenger mellett megyünk el és most először egy kicsit elkezdtünk rázkódni. 11366 méter magasan vagyunk és odakint állítólag -61 C° van. Tök érdekes, hogy itt máshogy néznek ki a felhők, mint a szárazföld fölött. Egyébként nem is olyan vészes az út eddig.…

Minden ezzel a két betűvel kezdődött. Így első bejegyzésként illik elmondani, a szokásos dolgokat: miért önkéntesség, mi az az AIESEC, mi az a haraso, stb… A probléma mindössze annyi, hogy ez nem olyan egyszerű. Ha valaki meg akarja tudni, hogyan adtam arra a fejem, hogy…