Éppen egy tenger mellett megyünk el és most először egy kicsit elkezdtünk rázkódni. 11366 méter magasan vagyunk és odakint állítólag -61 C° van. Tök érdekes, hogy itt máshogy néznek ki a felhők, mint a szárazföld fölött. Egyébként nem is olyan vészes az út eddig. (kopkopkop) Kaptunk kaját, italt, jó kávét, a szék is kényelmes - még a fejemet is le tudom hajtani:).

Az elmúlt fél órát a kompakt orosz útiszótárom tanulmányozásával töltöttem. Azelőtt pedig néztem a tájat. Durva volt, hogy Budapestet milyen gyorsan elhagytuk. Próbáltam kitalálni, hogy melyik az Örs, hol van a Corvinus és az iroda J de mire felfogtam, hogy most akkor hol is vagyunk, már csak a Megyeri hidat láttam, aztán végleg magunk mögött hagytuk Pestet.

Ami még érdekes volt, hogy onnan tudtam, hogy már nem Magyarországon vagyunk, hogy mások lettek a falvak. Aztán egyszer csak jöttek a Kárpátok.

A tévében promófilmeket nyomatnak kis hazánkról. Vicces, hogy vetkőző nős tollal, a négyes metró építésével és a „and the most beautiful women of the world” szöveggel reklámozzák. ez utóbbira az előttem ülő oroszok nagyon egymásra néztek és a fejüket ingatták.

Asszem visszatérek az orosz gyakorlásához. Szükségem van rá.

Érdekes, de most sokkal nyugodtabb vagyok, mint az indulás előtt. Valahogy ez az el van vetve a kocka effektus. És mikor leírtam a nyugodt szót, pont megrázkódott a gép. Már várom, hogy találkozzak az LC SPUEF tagjaival.

872 km/h-val megyünk. 11874 méter magasan vagyunk és kint -77 C° van.

Ha jól számolom, 56 nap múlva látom újra a Dunát.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.