A tegnapi nap nem volt rossz.

úgy volt, hogy elmegyünk Peterhofba, de az idő elmosta ezt a tervünket. Így végül 3 kor találkoztunk (amiből 4 lett, mert az indonéz srác eltévedt – eléggé nehezen tájékozódik), és az oroszok elvittek minket egy kávéházba, ahol van wifi. Ami nem túl gyakori errefelé. Amúgy ez a kávéház sem volt szokványos. kihalt gyárépület, és csak mész a lépcsőfordulókon egyre feljebb és feljebb, és amikor már tényleg azt hiszed, hogy most fog előugrani 10 maffiózó akik A, a szerveidért B, a vízumodért elrabolnak, egyszer csak vége a lépcsőknek, és a tetőn egy fiatalokkal megtöltött Ikea bemutatóterembe érkeztünk. Ami a kávéházunk volt. És itt mindent megbeszéltünk, hogy nem hétfőn, hanem holnap (azaz ma ) megyünk a táborba, ide és ide, ekkor, és minden okés (én közben feltöltöttem a blogomat –amit 53-an olvastatok, szóval most már érzem a nyomást). Szóval minden okés volt, az egész este búcsúzkodós hangulatban telt, Irina nagyon aranyos volt, elsírta magát, hogy máris elmegyek, reggel felkeltem, elpakoltam, Irina az egész házat be akarta pakolni nekem, végül csak a felét sikerült, de. Ha oroszországban próbálsz valamit elintézni, előrrébbjutni egy hivatalos ügyben, előbb-utóbb rá fogsz jönni, hogy mindig van egy de. DE. Amikor felhívtam Olgát (AISECes lány), hogy akkor melyik pályaudvarra menjek, mondta, hogy adjam a vendéglátóim. Itt én még mindig azt hittem, hogy csak azért, mert kicsit rosszul tud angolul, és ők majd egyszerűbben el tudják magyarázni, hogy merre menjek. De tévedtem. Kiderült, hogy mégiscsak hétfőn tudunk majd lemenni, és mivel Sandrának nincs szállása, ezért ma őt is el kellene Irináéknak altatnia. Egy lakásban, ami akkora, mint kábé a mi nappalink, és már itthon van Szása, a férj, és ma jött meg Szása, a fiuk is. Irina mondta, hogy csak akkor, ha semmi más lehetőség nincs. Olga visszahívta később, hogy ok, Sandrának van helye. Én amúgy tényleg nem tudtam, hogy sarjak, vagy nevessek, egyszerűen csak nagyon dühös voltam/vagyok Olgára, hogy nem képes normálisan megszervezni a dolgokat és emiatt egy egész családot ugráltat. ja mert ezt lehet, hogy nem mondtam még, de ők holnap korán elutaznának nyaralni. De egész jól vették a dolgot, örültek, hogy maradok, bár Olgát ők sem szerették és egyből el kezdték tervezni, hogy akkor mit csináljunk. Végül elmentünk a Petrovskaja erődhöz, ami a város legrégibb része, igazából ezzel kezdődött 1703-ban Szentpétervár. Minden rendben volt, de. Olga felhívta Irinát, hogy nincs más lehetőség, Sandra vagy velünk, vagy az utcán alszik. A beszélgetésnek az lett a vége, hogy Irina közölte Olgával, hogy ok, de ő ma akkor is megnézi az erődöt, meg ami még eszébe jut és nem fog sietni. A délutánt városnézéssel töltöttük, és hazafele menet találkoztunk Sandrával. Akit amúgy szintén lenyűgözött a család. És most itt vagyok, hajnali egy tájékán, Sandra velem szemben szunyókál, Irina még dolgozik odakint, a férje mellett alszik a fia, mert szerinte az nem jó, hogy fiúk és lányok egy szobában – aranyos nagyon. Elvileg reggel kelünk, és megyünk a Nyevszkij proszpekthez. Ami tök jó, viszont ha az elmúlt 4 órában nem építettek oda egy pályaudvart, akkor nem tudom mit keresünk majd ott. De ez legyen a holnap baja.

Tanulság:

-az orosz ügyintézés gyatra. Ha idejössz, legyen soksoksok türelmed.

-Szentpéterváron van annyi látnivaló, amivel mindig el lehet tölteni egy napot, szóval nincs minden veszve

-ha nem tudsz oroszuk, mindig legyen nálad papír-toll, és azt nyomd az eladó kezébe. működik.

Fun:

-Szása (a fiú) megkérdezi, hogy hogy honnan jöttem, amire büszkén válaszolom: Hungary. Válasz: á, és az Bulgáriában van valahol? Egyetemet végzett értelmes fiatalember. Erről jut eszembe, amikor Irinától megkérdeztem, hogy van az oroszul, hogy magyar vagyok, először nem tudta, mert még nem nagyon hallotta (amúgy Vengri és ja vingerka).

-Tegnap este bemondták a hiradóba, hogy meghalt Habsburg Ottó….

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.